Galagonya magyarok szemelvények a magyar nyelvű filozófiából Apáczaitól Böhmig
Elmentve itt :
| További közreműködők: | |
|---|---|
| Adatforrás: | Philobibl |
| Dokumentumtípus: | Könyv |
| Nyelv: | magyar |
| Kulcsszavak: | filozófiatörténet, magyar |
| Megjelent: |
Veszprém
Comitatus K.
1992
|
| Sorozat: | Pannon Panteon
|
Tartalomjegyzék:
- p. 7-16., Magyar Phylosophya (részletek) Kiss István ; p. 21-23.., A tudománynak kezdetiről Apáczai Csere János ; p. 24-27., A semmiről Bethlen Miklós ; p. 28-29., Az észnek helyéről és miveléséről Bertalanffi Pál ; p. 30-34., Némelly Filosofia-béli neveknek, terminusoknak és szóllások módjának eredetéről, osztállyáról és magyarázattyáról Sartori Bernárd ; p. 35-39., Egész Logikábol és Metafisikábol válogatott tzikkelyek Benyák Bernárd ; p. 40-42., A' Zseniről es az Elmésségnek külömbségeiről (Felleng esz) (virgantz esz) Bárány Péter ; p. 43-52., A' Léleknek Halhatatlanságáról Horváth Ádám ; p. 53-55., Mitsoda az, ami gondolkodik bennünk? Horváth József ; p. 56-106., Erkőltsi Szótár Márton István ; p. 107-111., Philosophusi együttbeszélgetés, egy Idegen és egy Pápai tanuló közt K.I. ; p. 112-114., Az Eredeti vagy Fundamentomos erő Fogarasi Pap József ; p. 119-124., Rövid Aphorismusok az Erköltsi Philosophiából (részlet) Lengyel József ; p. 125-128., A világ igy megyen Bessenyei György ; p. 129-145., Lehet-é, és mennyire lehet a filosofiát popularizálni? Sípos Pál ; p. 146-153., Ember, Világ, Isten. A' Természet Philosophiájának némely Eleji Aranka György ; p. 154-161., Az Ösméretek igazságárul és bizonyosságárul Ruszek József ; p. 162-171., Észre vételek azon még kéz-írásban lévű 's a' Kant ízlése szerént készült munkára nézve, mellynek neve: Erkőltsi tudományok megrostálása Rozgonyi József ; p. 172-186., A filozófia enciklopédiája (részletek) Köteles Sámuel ; p. 187-189., Lehetséges-e egygyetlen-egy legfelsőbb principium a' tudományokban? Greguss Mihály ; p. 190-194., Van-e egygyes vagy individuális ész? Greguss Mihály ; p. 195-200., A felségesről (Hypseológia) Péterfi Károly ; p. 201-209., Tarczy Lajos levele Tóth Ferenchez ; p. 210-213., Hegel és philosophiája Kállay Ferenc ; p. 214-220., Párhuzam Aristoteles és Hegel köztt Taubner Károly ; p. 221-231., Metaphysikai előzmények Terray Károly ; p. 232-262., Kant és Jacobi mint az ujabb morál alapitóji Z [Rumy Károly György] ; p. 267-269., A magyar, mint bölcsészeti, nyelv ügyében Erdélyi János ; p. 270-276., A "szubjektivitás és objektivitás", "személylegesség és tárgylagosság" fogalmai tudományos becsének kellő mértékrei szállítása Vandrák András ; p. 277-280., Lélektan és philosophia Mihály Károly ; p. 281-292., Schopenhauer Arthur bölcselmi elődei Meltzl Hugo ; p. 293-305., Az idő metaphysikája Posch Jenő ; p. 306-319., Az Ember és Világa. Összefoglalás Böhm Károly ; p. 323-330., Teendőink a magyar filozófia történelmének ügyében Bartók György ; p. 331-375., A hegeli tanok magyarországi történetéhez (1818-1844) Beőthy Ottó